Nap mottoja: Mostmar ne merjen sutni a nap...
Ma reggel jo koran kellett kelnunk, mert reggel mar a kompon ultunk Norvegia fele. Mar egy oraval az indulas elott ott kigyoztak a sorok a kompra varva, es valoszinuleg jol meg is toltottuk a tobb emelet magas hajot.
Norvegia nem lesz hires az utai szelessegerol, mert igen hamar tapasztaltuk, hogy meg az egy szamjegyu foutak sincsenek meg ket autonyi szelesek. Ma ebbol kijutott boven, nem gyoztuk lehuzodni a mellettunk szaguldo norvegok elol. Tiszta szerencse, hogy atlag 2 auto per ora a szembeforgalom. Arrol gyorsan letettunk, hogy autopalyat is fogunk itt latni, mert gyakorlatilag a felfestett ket savnak is tudunk mar orulni.
Az ut nagy resze egy fennsikon keresztul vezetett, ahol meg van ho - a szamos legeleszo birka mellett - es tudtunk egy kicsit hogolyozni. Utana kiprobaltuk, milyen felni, mert az ut vege egy kb. 20 hajtukanyaros szerpentinben vegzodott, ami levitt a fjordba a komphoz. Mivel azonban lent az ido nagyon esos volt, vegul a tobb oras kompozas helyett megis azt valasztottuk, hogy visszamaszunk a szerpentinen es elautozunk a szallashoz, Preikestolenba. A fennsikra felerve kicsit kiderult az eg, ekkor hangzott el a napi mottonk is, mert arrol a komprol szerettuk volna megnezni azt a sziklat, amire masnap kimasztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése